Fény vagy elvakítás?
Lucifer latin szóösszetétel a lucis (fény) és fero (hozni) szavakból, jelentése “fényhozó”. Tehát a gonoszt, a sátánt, a mennyből kivetett angyalt hívják fényhozónak (egyéb néven Azazel-t azonosítva (Lev. 16:8,10,26)). “És levettetett a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egész földkerekséget; levettetett a földre, és vele együtt angyalai is levettettek.” (Jel.12,9) “Levetették a nagy sárkányt, ama régi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is.” (Jel.12,9)
A sátán jelentése különböző nyelvekben etimológiailag azonos: ellenség, vádló, rágalmazó, félrevezető.
“A lelki életben Lucifernek tulajdonítják azokat a kísértéseket, melyekben a rossz a jó látszatával, a sátán a világosság fiaként, fényhozóként mutatkozik meg.” (kat.lex.) Ráutalás materiális istenségként: “Ezeknek a gondolkozását e világ istene megvakította.” (2.Kor.4,4)
Tehát: míg a testetlen – lelki – fényesség lehet Istené, isteni, de lehet, hogy a fény megtestesítője maga a megtévesztő, félrevezető gonosz.