Paul Harvey: Ha én lennék az ördög

“Ha én lennék az ördög... Ha én lennék a sötétség fejedelme, az egész világot sötétségbe akarnám borítani. És birtokolnám az ingatlanok egyharmadát, és a lakosság négyötödét, de addig nem lennék boldog, amíg meg nem ragadnám a fán lévő legérettebb almát – Téged. Így hát nekilátnék, ahogyan csak szükséges, hogy elfoglaljam az az országodat. Először az egyházakat dönteném romlásba – suttogó hadjárattal kezdeném. A kígyó bölcsességével súgnám nektek, ahogyan Évának súgtam: 'Tégy, amit akarsz'.

A fiataloknak azt súgnám: 'A Biblia egy mítosz.' Meggyőzném őket, hogy az ember teremtette Istent, nem pedig fordítva. Biztosítanám őket abban, hogy ami rossz, az jó, és ami jó, az rossz, 'szögletes'. Az öregeket pedig megtanítanám, hogy imádkozzanak utánam: 'Mi Atyáink, ki vagytok a Parlamentben'...

Aztán megszervezném magam. A szerzőket arra oktatnám, hogyan lehet a lírai irodalmat izgalmassá tenni, hogy minden más unalmasnak és érdektelennek tűnjön. Fenyegetném a tévét mocskosabb mozikkal és fordítva. Kábítószerrel házalnék, akivel csak tudnék. Alkoholt árulnék előkelő hölgyeknek és uraknak. A többieket tablettákkal kábítanám el.

Ha én lennék az ördög, hamarosan családok háborúznának egymással, egyházak egymással, és nemzetek egymással, amíg mindegyikük el nem pusztul. És a magasabb nézettség ígéretével megigéző médiával szítanám a lángokat. Ha én lennék az ördög, arra ösztönözném az iskolákat, hogy alakítsák a fiatal értelmet, de elhanyagolnák az érzelmek fegyelmezését – csak hagynák azokat elszabadulni, míg végül, mielőtt észrevennénk, drogkereső kutyákat és fémdetektorokat kellene elhelyezni minden iskola ajtajánál.

Egy évtizeden belül a börtönök túlzsúfolódnának, a bírák a pornográfiát népszerűsítenék – hamarosan kiűzhetném Istent a bíróságról, aztán az iskolákból, majd a kongresszus házaiból is. A saját templomaiban pedig a vallást pszichológiával helyettesíteném, és a tudományt isteníteném. Papokat és lelkészeket csábítanék arra, hogy visszaéljenek a fiúkkal és lányokkal, valamint az egyházi pénzzel. Ha én lennék az ördög, a húsvét szimbólumát tojássá, a karácsony szimbólumát pedig üveggé tenném.

Ha én lennék az ördög, elvennék azoktól, akiknek még van, és azoknak adnám, akik akarják azt, amíg meg nem ölném a motivációt.

És mibe fogadjunk, hogy egész államokat tudnék rávenni arra, hogy a szerencsejátékot, mint a meggazdagodás módját népszerűsítsék? Óvnék a szélsőségektől és a kemény munkától a hazafiságban, az erkölcsi magatartásban. Meggyőzném a fiatalokat, hogy a házasság régimódi, hogy a partnercsere sokkal szórakoztatóbb, hogy az a normális, amit a tévében látnak. És így nyilvánosan levetkőztethetném önöket, és olyan betegségekkel csábítanám ágyba, amelyekre nincs gyógymód. Más szóval, ha én lennék az ördög, akkor csak csinálnám tovább, amit csinál.

Paul Harvey, szép napot.” (1965)