Felforgatás
Jurij Bezmenov kiugrott szovjet titkos ügynök beszámolójából.
A felforgatás szakaszai: 1. Demoralizáció 2. Destabilizáció 3. Válság 4. Normalizáció.
Ami a demoralizációt illeti, az 15-20 évet vesz igénybe. Miért? Azért, mert ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy generáció szemléletét átformálják. Például az oktatás területén a demoralizáció úgy néz ki, hogy a diákoknak nem építő jellegű és gyakorlatias tárgyakat tanítanak, mint matematika, fizika, kémia vagy idegen nyelvek, hanem olyasmiket, mint a mozgalmárok városi harcmodorának története, reformételek, háztartás-gazdaságtan vagy szexualitás.
Ha a demoralizáció sikeres, annak hatása az érintett személyek vonatkozásában visszafordíthatatlan. Egy demoralizált személy elé hiába tárják a valós információt, azt képtelen elemezni, és így a tények nem jelentenek számára semmit. Még ha eredeti dokumentumokat és fényképeket is dugnak az orra alá vagy elviszik az adott helyszínre, hogy saját szemével lássa a dolgot, akkor is elutasítja, hogy megváltoztassa véleményét. Csak amikor a valóság fizikailag hat rá, és alaposan ülepen rúgja, akkor érti meg végre, hogy miről is van szó.
Ha a demoralizációs folyamatot meg akarják fordítani, az 15-20 évbe kerül, ugyanis – mint fent említést nyert – ennyi idő kell egy új gondolkodású generáció kineveléséhez.
Ami a normalizációt illeti, az a felforgatás végső szakasza, amikor a hatalomra került vezetők a hasznos idiótákat falhoz állítják, és agyonlövik, vagy börtönbe zárják, vagy külföldre száműzik. Miért?
Egyrészről a hasznos idióták általi hőbörgés és bajkeverés, ami a felforgatás korai szakaszában szükséges volt, immár tehertétellé vált és akadályozza az új rendszer stabilitásának megteremtését.
Másfelől a hasznos idióták idealisztikusan hisznek a kommunizmus szépségében, és amikor megtapasztalják, hogy a szép ígéretek és a nyers valóság között milyen különbség van, kiábrándultságukban a legnagyobb ellenséggé válnak.
Harmadrészről a hasznos idióták megsértődnek, hogy nem ők kerültek hatalomra, pedig arra számítottak, és ez is az új rendszer ellenségeivé változtatja őket.
Kik is azok a likvidálandó hasznos idióták? Nos, ők a korábbi alvó sejtek, társadalmi aktivisták, liberális jogvédők, homoszexuálisok, valamint balos professzorok. A normalizáció után többé nincsenek sztrájkok, nincs homoszexuális mozgalom, nincs nők öntudatos előrelépése.
A teljes egy órás 1983-as előadása magyar felirattal, alacsony minőségben. (Sajnos nincs másik, jobb minőség.)
A lényeg egy 1984-es interjúban, csak angolul.
Frissítés: Az angol nyelvű lényegi kivonatos interjú magyarul feliratozva itt.